Természetismereti kenutúrák

Természetismereti vízi túráinkat osztálykirándulások és csapatépítő tréningek szervezői részére ajánljuk. A túrákon a nagycsoportos óvodás korosztálytól kezdve a felnőtt korosztályig mindenki biztonsággal részt vehet.

A természetismereti túra célja a Velencei-tó élővilágának bemutatása és felfedezése, mely 7-10 fős csapatkenukban, túravezető irányításával történik. A másfél-két órás terepgyakorlaton a résztvevők a tó nádasai között evezve megismerkedhetnek a helyi életközösségek jellegzetes táplálékláncával.

Célunk az ökológiai szemlélet kialakítása, a természetvédelmi kultúra fejlesztése és népszerűsítése. A természet megismertetésével szeretnénk elérni, hogy a résztvevők annak védelmezőjévé váljanak.

Indulási helyszín: Park Strand és Kemping
Agárd, Chernel István u. 51-52.

Indulási időpontok: 9:00, 11:00 és 13:00 (ha van rá igény, egyéb időpontban is)

Részvételi díj: hétköznap, 20 fő felett 2000 Ft/fő, általános iskolai csoportoknak (az ár tartalmazza az egész napos strandbelépőt is!)
Egy kísérő ingyenesen részt vehet a túrán!

Jelentkezés a túrára: Kiss Gábor túravezetőnél

nadasto@gmail.com

+36/30/3630078

Előkészületek a túrára indulás előtt:

átöltözés (nem feltétlenül szükséges)
csapatok elosztása
mentőmellény felvétele (mindenkinek biztosítunk mentőmellényt)
hajók vízre tétele
beszállás a hajókba
balesetvédelmi oktatás, kormányosok eligazítása

A túra programja

A kenutúra közben bepillantást nyerhetünk a Velencei-tó érdekes és változatos élővilágába, valamit a kócsagok és nádirigók csodálatos birodalmába. Még rengeteg felfedeznivalót rejtenek a vizek és a nádasok, vissza-visszatérve más-más állatokat leshetünk meg. Láthatjuk azonban azt is, hogy az ember milyen sokféle módon veszélyeztetheti fennmaradását. A túra során remélhetőleg fel tudjuk hívni a résztvevők figyelmét arra, hogy a természethez való hozzáállásunkon mindannyiunknak változtatni kell ahhoz, hogy tavunk megőrizze legalább ezt a fokú természetességet.

A visszaútra általában már szinte mindenki elsajátítja a kenuzás fortélyait, a kormányosok pedig egyenesen a kikötőbe irányítják a kenukat. A túrával a csapat megalapozza tudását arra, hogy akár több napos túrákon is részt vegyen.

I. Állomás
Cserepes-sziget

A sziget az 1977-78. évi tókotrás mellékterméke, mintegy 1 millió köbméter iszap és nád felhasználásával "épült". A kotrás során a Velencei-tó területének kb. 50%-át mélyítették ki, 11 millió köbméter iszapot termelve.

Az 1977 előtti években a tó nagyon hínáros volt, július környékén a hínár a víz felszínéig is feljött, ezzel lehetetlenné tette a vízisportolást, a szabadidő eltöltését és a strandolást. A nádfelületet is csökkenteni kellett, hogy a szabad vízfelület hullámzása révén több oldott oxigén jusson a vízbe. A tó feltöltődése, eutrofizációja (sok szerves anyag a vízben) természetes folyamat, jelenleg is tapasztaljuk, viszont az évente leülepedett szerves anyag mennyiséget az erre szakosodott mikroszervezetek nehezen tudják feldolgozni, így az eutrofizációt emberi beavatkozással próbálták megállítani. A tókotrás előtt 60-40% volt a nádas- és a vízfelület aránya, a kotrás után ez az arány megfordult.

A sziget hasznosítására több terv is készült, döntés azonban máig sem született.

II. Állomás
Mocsaras élőhely

Az élőhely egy 200 méteres keskeny átjáró a szúnyog-szigeti hajóútra, sekély vize miatt érezni lehet a záptojás szagú mocsárgázt (biogáz, kénhidrogén), ami az iszapban lévő (anaerob) baktériumok szervesanyag felbontása (táplálkozás) során keletkezik. A szerves anyagot szervezetükbe beépítve gázzá, illetve a növények által újrahasznosítható anyaggá bontják, így biztosítják az élet körforgását (ezt a folyamatot a szennyvíztisztításnál is felhasználják).

III. Állomás

Szakadtak-nádszigetek

A nádszigeteken látható gyékényt a Velence-tavi halászok kosarak és szatyrok készítésére használták, jó hőszigetelése révén a bennük piacra vitt halak még déltájban is frissek voltak.

IV. Állomás

Keskeny tanösvény

Az ösvény egy átlátszó vizű járat a nádasok között, átlátszóságát a különböző vízinövények (hínárok, algák) tápanyagfelvétele és a növények között megbúvó állatok (pl. alsóbbrendű rákok, vízicsigák, tegzeslárvák, stb.), valamint a lebontó baktériumok tömegeinek tisztító hatása teszi lehetővé. Ezen a helyen megfigyelhetjük a tó kotrás előtti állapotát: alacsony vízállás, kb. 60 cm iszap, a vízfelszínt elérő hínárfajok.

V. Állomás
Csilllárka-rét

Egy tisztáson található a víz alatti "vörös gyepet" alkotó csillárka moszat, aminek bogyószerű pirosas hímivarszerve miatt tűnik vörösnek az egész növény. A sárga virágú közönséges rence módosult kis víz alatti levélkéivel alkalmazkodott a nitrogénben szegény vízhez. Napsütéses időben megfigyelhetjük a vízinövények fotoszintézisével járó oxigéntermelést is. A hínárnövények finom mozgatásra elengedik az oxigén buborékokat, ezáltal szemtanúi lehetünk a növény oxigéntermelésének.

Szeretnél részt venni kenutúránkon?

Jelentkezz!